FOTÓS JÁTÉKAINK /II.-rész/ ÁRVÍZRŐL, KÖDBEN IGAZ KÉPEK, NAPJAINK.
A múltkor kicsit líraian, amolyan irodalmi nyelven beszéltem a fotózás és a köd kapcsolatáról....Mára ez már a rideg valóság és a tények mezsgyéjén mutatkozik meg a fotókon, a hideg és koszos víz, a rideg ködös táj, a tájat, a vidéket elborító árvíz és a köd tompa világában. / A képekre kattintva felnagyíthatjuk azt/.
/ A töltésen addig tudtam eljutni ahol a kocsim áll, a mindent átölelő víz karjaiban tartja a tájat. / A képem címe lehetne: "...ahol a víz az úr...". A ködben és sárban -dagonyázva- próbáltam elkészíteni a képeket, hogy a máshol ragyogó verőfényes tájnak ellentéteként láttassam az olykor rideg valóságot is.  A néha még esetleg szép, vagy érdekes hatásúvá formált tájban azért ezek a sebek, nyomot hagyva /kosz, piszok, műanyag flakonok ezrei, szemét halmok a vízen...stb./ valóban szomorúvá tudják formálni azt a tájat, az összképet, amit aztán lehet kozmetikázni, de teljesen eltüntetni soha.....
De mivel fotós szemmel nézem sokszor a dolgokat, legyen szó megint erről, a ködről: 
Mindenki ismeri azt a mondást, hogy "...szitáló ködben mentem hazafelé....", szóval hogy mit is értsünk ezen most a fotómasinám objektívjét segítségül hívva megpróbáltam közel hozni azt amit mi ködnek nevezünk. Úgy tudnám leírni, hogy valóban úgy lebegnek ezek az apró gömböcskék a légtérben, mint a szita lyukain leszálló és kevergő lisztszemcsék... A látvány valóban érdekes, százezernyi vagy milliárdnyi gyöngyszemhez hasonló apró kis gömbszemcse alkotja azt a tejfehér vagy szürkén gomolygó folyamot, réteget amit mi ködnek hívunk. 
Ahol eddig emberek sétáltak, gyerekek játszottak, kergetőztek, vagy éppen elszánt horgászok kapásra várva méláztak a fák között lejutva a partra, ott.... most nincs más mint a hömpölygő áradat, a sok rohadó mocsok és a lassú elmúlás szaga.
A meterológia szempontjából nézve mi is az a köd: Kondenzációs folyamatok
Amikor egy adott térrészben a levegő túltelítetté válik, a telítésen felüli páramennyiség kicsapódik. Ha a kondenzáció a magasban következik be, felhő, ha a talaj mentén, akkor köd keletkezik. A felhőképződéshez - elegendő vízgőztartalom esetén - kétféle alapvető folyamat vezethet: légköri feláramlás és ennek kapcsán adiabatikus hűlés, vagy a levegőréteg sugárzásos hűlése.  Minél közelebb igyekeztem kerülni ennek a rétegnek a valós bemutatásához, egyre jobban kivehetően és szinte már az emberi szem számára is észlelhetővé vált ez az egységes közeg, apró és tömérdek átlátszó vagy éppen tömör kis részeivel, mely aztán összeállva egy egységes formátumot alkotnak.
/Radiációs (kisugárzási) köd
Hideg, tiszta éjszakákon alakul ki, ha a földi kisugárzás lehűti a talaj felszínét, s kondenzációt idéz elő azzal, hogy a harmatpont alá csökkenti a talajmenti légréteg hőmérsékletét./ 
Ilyenkor a számunkra oly kedves táj, a víz, a kedves fák vagy csak a mező, mind-mind ennek a rideg és jeges valóságnak a foglyaivá válnak, vagy talán még részesei is egy kicsit az elmúlásnak . Szomorú képek, szürke hétköznapjaink egyre megszokottabbá váló jelenségei. Mit tegyünk, vagy tehetünk ellene valamit, az árvíz károsultakért, az elpusztult állatokért, a tönkre tett természetért, az elvesztet és semmivé vált emberi értékekért?.....
/A kép címe, mi is lehetne más: ködben úszva, árral..../ 
Vagy továbbra is minden marad a régiben, tegyünk úgy mintha misem történne, mintha mi emberek , a technika, az érték rombolások, a természet semmibe vétele nem jelentene számunkra semmit. Éljünk úgy mintha ezt a földet , a világunkat kölcsönbe kaptuk volna....hallom sokszor. De azt, hogy mit teszünk, mit kellene tenni és mikor vagy hogyan azt csak néha -néha vagy soha.....
www.ktfoto.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
| 
