|
A SZÍNRENDSZER /Színek hatása/: Ne feledjük, a szín szubjektív elem, / az egyén, ember érzésvilágából kiindulva, jelentése: elfogult/, vagyis mi emberek vagyunk egyes színekkel kapcsolatban elfogultak, szubjektívek...
 A színes fényképezés rengeteg lehetőséget ad a kép mondanivalójának kifejezéséhez, a színhatások révén is. Az embereket és az érzelmeiket , érzéseit, hangulatát sőt még a szervezetének működését is a színek befolyásolják. Ennek vizsgálatát, értelmezését már ősidők óta a legkülönbözőbb szakemberek, tudósok végzik. Azon elméletet, miszerint az egyes színekhez való vonzalmunk, vagy bizonyos színektől való tartózkodásunk biztonsággal enged következtetni egyéniségünkre, lelkületünkre, hajlamainkra, akár még a pillanatnyi egészségi állapotunkra, már régóta tudományosan bebizonyított tény. Ez is magyarázza azt, hogy nem vagyunk egyformák, ezért látjuk a dolgokat, képeket, tényeket más és más módon, így nem nagyon van két tökéletesen azonos látásmódú ember. A tizenkét osztású színkör:A konstruktív színelmélet megismerésekor kialakítjuk a tizenkét osztású színkört az első rendbeli vagy alapszínekből: sárgából, vörösből és kékből. Közismert dolog, hogy a tökéletes színlátású ember -/ ellentétben a színtévesztőkkel/- képes megtalálni azt a vöröset, amely sem nem kékes, sem nem sárgás, azt a sárgát, amely sem nem zöldes, sem nem vöröses és azt a kéket, amely sem nem zöldes, sem nem vöröses. Ajánlatos úgy megvizsgálnunk minden egyes színt, hogy semleges szürke háttér előtt nézzük meg őket. Az első rendbeli színeket a lehető leggondosabban kell kiválasztani.
Helyezzük el a három első rendbeli színt egy egyenlő oldalú háromszögben úgy, hogy a sárga felül legyen, a vörös jobbra lent, a kék balra lent. A háromszög egy körbe van berajzolva, e körben megszerkesztünk egy hatszöget. A maradék háromszögekbe belefestjük a két-két első rendbeli színből kialakított három keverékszínt. Így kapjuk meg a másodrendű színeket: sárga és vörös = narancs, sárga és kék = zöld, vörös és kék = ibolya. A három második rendbeli színt igen pontosan kell kikevernünk, nem szabad közelíteniük sem az egyik, sem a másik alapszínhez. A tapasztalat azt tanúsítja, hogy e második rendbeli keverékszíneket meglehetősen nehéz megtalálni. A narancsszínt nem szabad sem túlságosan vörösre, sem túlságosan sárgára, az ibolyát nem szabad sem túlságosan vörösre, sem túlságosan kékre, a zöldet nem szabad sem túlságosan sárgára, sem túlságosan kékre keverni. Ezek után az első körtől megfelelő távolságot számítva, körgyűrűt rajzolunk, s felosztjuk tizenkét egyenlő szakaszra. E körgyűrű megfelelő helyein felhordjuk az első rendbeli és a második rendbeli színeket, oly módon, hogy két-két színnel kitöltött szakasz között maradjon egy-egy üres is.
Ezekre az üres részekre hordjuk azután fel a harmadik rendbeli színeket, amelyek egy első rendbeli színnek egy második rendbeli színnel való keverékéből keletkeznek, a következőképpen: sárga és narancs = sárgásnarancs, vörös és narancs = vörösesnarancs, vörös és ibolya = vörösesibolya,
kék és ibolya = kékesibolya, kék és zöld = kékeszöld, sárga és zöld = sárgászöld. Így tehát létrejött egy tizenkét osztású, egyenlő távolságú színkör, amelyben minden egyes színnek megvan a maga fel nem cserélhető helye. A színek a szivárvány és a színkép színeinek sorrendjében követik egymást.
Isaac Newton ezt a kontinuus színkört úgy kapta meg, hogy kiegészítette a színképet a spektrumból hiányzó bíborral. A színkör tehát konstruktív kiegészítéssel lett teljes. A tizenkét szín egyenlő távolságokban rendeződik el, az egymással szemben fekvő színek komplementerek.
Ezt a tizenkét színt bármikor maga elé képzelheti az ember, és összes variánsukat könnyűszerrel el lehet helyezni a rendszerben.  A színek lélektani főként érzelmi hatásával foglalkozik a szakirodalom. Így más-más szemszögből világítja meg a témát a pszichológia, a reklámlélektan és a színesfényképezés irodalma. A reklámlélektan főként a színek érzelmi, asszociációs és szimbolikus hatásának vizsgálatával foglalkozik. Ennek erdményeit a vizuális reklámok /reklámfotók/, pl. az üzletbelsők, az árucsomagolás megtervezésekor, kialakításakor alkalmazzák. Itt már nem csak önmagában vizsgálnak egy színt, hanem azt vizsgálják, hogy maga a konkrét tárgy, az áru vagy egy bizonyos dologra színenként milyen a hatása.  A színesfényképezés irodalma a színeket mint a fotózott téma színeit a kompozíció elemeiként vizsgálja. A kész színes fotó nemcsak a színek, de konkrét képelemek, tárgyak, formák, világos és sötét, éles és életlen részleteinek, egységes kompozíciója. A képek témája és a kompozíciója (vagyis mit, vagy hogyan fotózunk) önmagában is kialakít a nézőben valamilyen "képi élményt". Itt említhetjük meg a képi kifejezés és a színmódosítás kifejezésbeli lehetőségeit, ezért hogy ezt a módosítást tudatosan kézben tarthassuk, szükségünk van hogy megismerjük az egyes színek lélektani hatását. 
www.ktfoto.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
